....Hát először is azért, mert nem Bridget Jones...Legalábbis, ami a könyvet illeti egyáltalán nem az. A filmipar megint rendesen ráérzett arra, hogy miért is nem szabad megfosztani kedves nézőket attól az illúziótól, amihez a rajongók az előző 2 rész során már hozzászoktak. Szeptemberi premier és régi Bridget, siessetek!

Mikor másfél évvel a könyv megjelenése után kezembe vettem a művet, szemem előtt - a 3. rész esetében - teljesen sztoritól elrugaszkodott előzetessel, rögtön nagyot néztem. De, ami utána megfogalmazódott bennem, az több mint szomorú. 

Nagyon jó a stílus, leszámítva azt a fanyar hatásvadász érzést, ami körül-belül a könyv 3. lapjától körbelengi a sztorit. Mintha az író, úgy próbálná visszahozni az életbe a valódi Bridget-et, hogy a szöveg stílusát facsarja ki kényszeresen maivá. Kicsit erőltetett. De ettől a sztori még talán lehetne is jó. De nem az. Szerintem. Ez olyasmi, mintha Carrie Bradshaw nyugdíjba menne és lemondana a márkahalász, divat őrült mivoltjáról... Az, hogy Brdiget-ből egy 50-es özvegy nőt faragtak, nem csupán szomorú, de határozottan kiábrándító. De most tényleg, teljesen megértem, hogy a filmvásznon ezt nem merték bevállalni a rendezők! A Bridget Jones babát vár, sokkal inkább megmarad az első két részből megismert belevaló, plus size, lány jellegénél, mint a sztori legfőbb ihletőjének könyve. Oké, hogy telik az idő, az is oké, hogy nem maradhat örökké esetlen, kedvesen vicces 30-as szingli a szőke lányból, de Darcy halála, és az apuka nélkül hagyott 2 kis gyerek története, egyáltalán nem egy Bridget Jones történetébe illő száll, még ha a végén lesz is egy erőltetett happy end az elszálló bagollyal mint az elengedés metaforájával....Többet vagyis inkább ideillőbbet vártam volna, és most teljesen jogosan burjánzik bennem a felháborodás legalább annyira, mint mikor megtudtam, hogy nincs Húsvéti nyuszi! Bridget Jonest megfosztani a maga kis túldramatizált világától és belehelyezni egy valóban drámai, több síkon is filozófiailag értelmezendő szituba, teljesen banális! Van, amit egyszerűen képtelenség meglépni, és fel nem foghatom, hogy ez mégis megtörtént, így kénytelenek vagyunk elengedni önbecsülésből és magabiztosságból bukásra álló, kényszeresen bizalmatlankodó kis bajtársnőnk kezét, mivel ezzel a háttérrel, sok szempontból lekörözött minket. Kívánom, hogy ne tudjunk azonosulni vele! És alig várom a teljesen külön álló 3. rész szeptemberi premierjét!

FACEBOOK: Rúzsfolt Blog