Már biztos nagyon unalmas folyamatosan a vírusról szóló cikkbe botlani, de nincs mit tenni, ez az ami most történik velünk, aminek (sajnos) mindenki részese, ami a kollektív emlékezetünk része marad talán már örökre. Mindenkit érint életünk felfordulása, a bezártság, tehetetlenség, a félelem érzése. De mégis hogyan lehet egy ennyire ijesztő helyzetből a legjobban kijönni? Ha tanulunk belőle.

Az utóbbi hetek történései mindenki életében felkavarták az állóvizet. Olyan dolgokat látunk, hallunk, tapasztalunk, amiket életünkben még soha. Az egyetlen kapaszkodónk, hogy együtt vagyunk ebben a slamasztikában, és összekapaszkodva, bizalommal és hittel, talán kimászhatunk majd belőle. Ám ehhez fontos lenne levonni pár értékes konklúziót, hogy ne ugyanonnan folytassuk az életet, ahol március elején abbahagytuk, hanem okulva saját hibáinkból, tiszta lappal indulhassunk újra. Ehhez szedtem össze pár újra gondolt támpontot, arra vonatkozóan, hogy mik azok a dolgok, amiket átértékelhetünk a bezártság idején, és később talán másképp hozzáállva, hálásabban és bölcsebben cselekedhetünk.

1. A fogyasztói társadalom uralma felettünk

Évente új teló, havonta új cipő, uncsi vasárnapokra pénzszóró túra a plaza-ban, új TV, új kocsi, Kínából rendelt százezredik óra, új tavaszi dzseki, depi űző shopping, legújabb Iphone...Stb. A sor végtelen. Mi, 21. századi emberek, minden nyűgünkre, bajunkra a pénzköltést vetjük be megoldásként. Millió számra rendeljük a gagyibbnál gagyibb cuccokat a netről generálva ezzel a nemzetközi forgalmat teljesen feleslegesen, minden hétvégén a helyi plaza-ban ütjük el az időt, kitöltve a bennünk kongó ürességet és mindezt úgy, hogy fel sem tűnik mit csinálunk. Mintha minden bajunk elől a vásárlásba menekülnénk, kompenzálva ezzel a kilátástalanságunk. Elkeserítő, de nagyon igaz, szinte mindenkire. Most, hogy a boltok bezárnak, mi pedig otthonról dolgozunk és kétszer is meg kell gondolnunk hova és miért kell mennünk talán rádöbbenünk, hogy nem is olyan fontosak ezek a fene nagy bevásárlások és lehet azt is megtanuljuk, hogy sokkal élhetőbb életünk lenne az állandó esztelen pénzszórás nélkül.

2. A home office forradalma

A kényszer nagy úr, így mára aki csak teheti otthonról végzi dolgát, ezzel rávilágítva, hogy a feladatkörök nagy része egyébként távmunkában is kiválóan végezhető. Sőt, sok esetben a hatékonysági is nő ezáltal, a tömött irodák és a jó pofa kollégák nélkül ugyanis sokkal koncentráltabban lehet otthonról működni. Persze ehhez kell egy tudatos napirend, egy otthon kialakított szoba vagy sarok, ahol el tudunk határolódni és a munkára figyelni, de ha mindez megvan, még a hasznunkra is válhat az otthoni munkavégzés, hiszen minden más területen hatékonyabbak lehetünk; kihasználva a munkába utazásra szánt időt, egy fincsi kenyérsütéshez, vagy épp az ebéd időt egy gyors edzésre.

3. A szociális élet fontossága

Most megtanulhatjuk értékelni barátainkat, akikkel a karantén idején nem tudunk összeülni és kiengedni velük a fáradt gőzt. Végre érezhetjük, milyen kiváltságosak is vagyunk, mikor minden péntek este a szokott törzshelyen összeülünk és jókat nevetünk, borozunk, feledve a heti feszkót. A most felértékelődni látszó videochatek és skype bulik ugyan enyhítik kicsit a hiányukat, de fel is erősítik ösztöneinket, hiszen milyen jó is volna megölelni, megpuszilni barátainkat, vagy csak leülni velük egy asztalhoz a szemükbe nézni. Mindezek máskor természetes, magától értetődő dolgok, értéküket talán sosem éreztük át  eddig igazán.

4. (V)iszonyok 

Azt mondják, hogy karácsonykor, az év végi fokozott összezártság idején rengeteg válás szokott szárbaszökenni. Mikor több időre egy lakásba van összezárva két egyéni vágyakkal és identitással rendelkező felnőtt, szerelem ide vagy oda, hosszú távon embert próbáló lehet. Ilyenkor szembesül a házaspárok nagy része azzal, hogy alig ismeri párját, és az utóbbi években szinte alig volt pár nap, mikor non-stop, kettesben lettek volna. Jó kis tükör az összezártság az együtt élő párok számára, mibe belenézve rájöhetnek, hányadán is állnak és min kell változtatniuk, ahhoz jobb legyen. Ha épp kell, mert egy jól működő kapcsolat isteni áldás, ezekben a vészterhes időkben, és ha ilyenbe van részünk, azért nem árt minden nap hálát adni.

5. Vasárnapi közös ebéd a családdal

Mennyire fel tud értékelődni, az a finom húsleves, amit a nagyiéknál kanalazunk bőszen minden vasárnap délután! Milyen fura, hogy ez teljesen természetes, addig még egyszer csak nincs. Mennyivel jobban fogjuk ízlelgetni azt a rántott húst a következő családi ebédnél, mikor mindenen túl leszünk és a nagyi mosolyogva noszogat majd minket, hogy együnk egy 3. szelet süteményt is.